Kedves Barátom! Mutatok valamit! – mondta a nagynéném és kihozott a nyári konyhából egy alumíniumtálat és egy füles poharat. -Tudod mi ez? -Ez egy ütött-kopott alumíniumtál, meg egy csuporféle – válaszoltam. -Ez a férjem csajkája volt, magával hozta a Krím-félszigetről. -Honnan? Hogy került oda? Hartmann Hellebrandt Hilda olvassa fel írását.Tovább…

II. Ulászló volt az első uralkodó, aki oklevélben fejezte ki, hogy ragaszkodik Solymárhoz és annak területéhez. “… mivel Salmar Pilis megyében, a mi Buda városunk szomszédságában oly kellemes és igen alkalmas helyen fekszik … mindig ki tudtunk oda vonulni felüdülés és vigasz céljából…”Tovább…

“Mikor egy fát, egy fa töredéket talál, akkor már kezdi az anyagba beleálmodni azt, ami benne várakozik…” Sipos Szilveszter tanár úr fából alkotott szobrainak megnyitója. Köszöntőt mond Losonczy Miklós művészettörténész-tanár. A hangfelvételt, melyet Jablonkay Mária bocsátott rendelkezésünkre, restauráltuk.Tovább…

Az idősebb generációnak igazi kincs lehet ez a beszélgetés részlet, melyet Jablonkay István készített. Megszólal benne az interjúalany veje is, Reményi bácsi. Rendkívül alapzajos volt, néhol a mikrofon kontakt hibája miatt nagyon recsegett. A hangfelvételt, melyet Jablonkay Mária bocsátott rendelkezésünkre, restauráltuk. Sajnos így is maradtak benne olyan részek, amikor azTovább…

Kelemen Istvánné, Gréti néni (1917-1998) solymári tanár, kórusalapító, karnagy és a német nemzetiségi kultúra egyik legjelentősebb népdalkincs-gyűjtője. A Helytörténeti Társaság szervezte eseményen a solymári kórusok is felléptek. A hangfelvételt, melyet Jablonkay Mária bocsátott rendelkezésünkre, restauráltuk. A kép forrása “Milbich Tamás: Emléktöredékek Gréti néniről” című kisfilmje, mely ezen a linken tekinthetőTovább…

A hasonló hangzású, de különböző értelmű szavak a beszédben olykor  félreértésre adnak okot, főleg ha valaki még rosszul is hall. Solymári német dialektusban a “Popie” papír és a “Pie” sör  szavak hangzása megtévesztő lehet. Tóni bácsi esetében is ez okozta a félreértést. Hartmann Hellebrandt Hilda olvassa fel írását.Tovább…

Az egyik egy solymári kert hátsó partfalából került elő, a másik egy mai ház lépcsőjébe volt beépítve és van, amelyikhez különös legenda fűződik. Solymár római kori kőemlékeit, melyek a Helytörténeti Gyűjteményben láthatóak, Jablonkay Mária ismerteti.Tovább…

A két világháború közötti időszakban a tehetős solymári földművesek lovasszekéren szállították a megtermelt zöldséget-gyümölcsöt a budapesti piacokra. Vonattal ritkán utaztak, ezért amikor Mári néni először szállt vonatra, az bizony nagy izgalmat és komoly kihívást jelentett számára. Hartmann Hellebrandt Hilda olvassa fel írását.Tovább…

Felolvassa: Farkas Mariann óvónő, a Helytörténeti Társaság tagja. “Községünk elöljárósága 1890. első felében nyújtott be kérvényt az Országos Magyar Iskolaegyesülethez kisdedóvoda létesítése iránt… Az Országos Magyar Iskolaegyesület kilenc esztendeig, 1891-től 1900 -ig tartotta fönn Solymáron az óvodát… Az első solymári óvónő Stich Gyuláné Mózes Ida volt.”Tovább…