A Helytörténeti Gyűjtemény sok szőlőműveléshez kapcsolódó tárgyat őriz. A solymáriak számára kiemelkedően fontos volt ez a gyümölcs, ezért az 1800-as évek közepén több volt itt a szőlőskert, mint a szántóterület. A helyi szőlő- és borkultúráról Mentesi József hobbikertész, -borász mesélt Tóth Piroska Annának.Tovább…

Egy 1883-as kottafüzetben megtalálhatóak a solymári úrnapi énekek is. Mi a különbség az akkori és a mostani előadásmód között? Ki írhatta a kottafüzetet? Ki volt a füzet tulajdonosa, Pillmann Örzse? A Helytörténeti társaság 81. tanácskozásán ezekre is fény derült. A hangfelvételt Jablonkay Mária bocsátotta rendelkezésünkre. Kép forrása: szepsolymar.huTovább…

“…ez az ünnepség legyen annak a záloga, hogy mi összetartozunk valahányan. Akik talán még nem is ismerik egymást, de gyakran elmennek egymás mellett… Mi solymáriak, akik itt születtünk…nyújtjuk a kezünket feléjük, hogy ők is szorítsák a miénket, mert csak így tudunk fennmaradni…” A hangfelvételt Jablonkay Mária bocsátotta rendelkezésünkre.Tovább…

Mits János plébános: “…áldd meg ezt az emlékművet, mellyel a háború áldozataira és hőseire emlékezünk. Öntsd szent kegyelmedet családjaiknak és tisztelőiknek szívébe, hogy el ne feledkezzenek róluk…” A hangfelvételt Jablonkay Mária bocsátotta rendelkezésünkre.Tovább…

Az Új Ember nyugalmazott főszerkesztője 25 évvel ezelőtt, május 26-án mondta el megrendítő erejű ünnepi beszédét, melynek üzenete ma is aktuális: “A mi hősi halottaink azt üzenik távoli sírjaik mélyéről: térjetek vissza a tisztességes élet, a becsületes munka és a hazaszeretet útjára, aminek abc-je az, hogy megbecsülitek egymást…” A felvételtTovább…

A 2000-es évek elején a József Attila utcában, a Fészek Waldorf Iskola területén egy érdekes domborfaragású követ találtak, melyen egy címer látható. A tárgy a helytörténeti gyűjteménybe került. Jablonkay Mária, a Helytörténeti Társaság elnöke és Körömi Joachim történész mindent kiderítettek, amit csak tudni lehet a címerről.Tovább…

“Szeretettel üdvözlünk, sokat szenvedett hős fiaink! Ezernyi sebből vérező ország fogad… De mi ezerszeres csapás között nem feledtük, hogy nemzetünk csak akkor éled ujra, ha már Ti itthon lesztek. A mi szerető gondunk virrasztott Értetek a sötét éjszakában. Mert, hogy Ti hazajöjjetek, a Nemzet becsületbeli tartozása volt.”Tovább…

Gräfl János solymári tanító 1914. október 25-én esett hadifogságba. 2021. május 8-án éppen száz éve, hogy hazatérhetett Solymárra a családjához. Zenés összeállításunkban a fogság idején írt levelekből és felesége naplójából nyerhetünk bepillantást ezekre az évekre, a küzdelmes életre, a hosszú hazautazásra és az itthoni fogadtatásra.Tovább…

Albach József, szerzetesi nevén Szaniszló, az 1800-as években többször is gyűjtött növényeket Solymáron. A zene sem állt tőle távol, erre ékes bizonyíték, hogy Liszt neki ajánlotta három művét. A Magyar Nemzeti Múzeum növénytárának tudományos kutatója 1979. október 7-én tartott előadást Solymáron. A tanulmányt Jablonkay Mária olvassa fel.Tovább…