Az idősebb generációnak igazi kincs lehet ez a beszélgetés részlet, melyet Jablonkay István készített. Megszólal benne az interjúalany veje is, Reményi bácsi. Rendkívül alapzajos volt, néhol a mikrofon kontakt hibája miatt nagyon recsegett. A hangfelvételt, melyet Jablonkay Mária bocsátott rendelkezésünkre, restauráltuk. Sajnos így is maradtak benne olyan részek, amikor az érthetőség minimális. Várjuk észrevételeiket!

Kelemen Istvánné, Gréti néni (1917-1998) solymári tanár, kórusalapító, karnagy és a német nemzetiségi kultúra egyik legjelentősebb népdalkincs-gyűjtője. A Helytörténeti Társaság szervezte eseményen a solymári kórusok is felléptek. A hangfelvételt, melyet Jablonkay Mária bocsátott rendelkezésünkre, restauráltuk. A kép forrása “Milbich Tamás: Emléktöredékek Gréti néniről” című kisfilmje, mely ezen a linken tekinthető meg.

Az egyik egy solymári kert hátsó partfalából került elő, a másik egy mai ház lépcsőjébe volt beépítve és van, amelyikhez különös legenda fűződik. Solymár római kori kőemlékeit, melyek a Helytörténeti Gyűjteményben láthatóak, Jablonkay Mária ismerteti.

Tovább…

A helytörténeti gyűjtemény kőtárában kis trapéz alakú dombormű hívja fel magára a figyelmet. Földi halandó számára két csacsi mellett két fiúcska alakja látható, ám az egykor Rómából idelátogató művészettörténész idegenvezető elmesélte a kő érdekes tartalmát. Jablonkay Mária ismertetője

IV. Béla király jóváhagyja a Kalán nembeli Pousa ispán fia Nána és felesége, a néhai Moys nádor leánya azon intézkedését, hogy magtalanságuk esetére birtokaikat a szigeti Szűz Mária-egyházra és kolostorra hagyták. Több birtokkal együtt szerepel Solomar nevű puszta is, Buda mellett egy szolgával, egyekényi földdel és szőlőkkeI. Az oklevelet Jablonkay Mária ismerteti.