“…ez az ünnepség legyen annak a záloga, hogy mi összetartozunk valahányan. Akik talán még nem is ismerik egymást, de gyakran elmennek egymás mellett… Mi solymáriak, akik itt születtünk…nyújtjuk a kezünket feléjük, hogy ők is szorítsák a miénket, mert csak így tudunk fennmaradni…” A hangfelvételt Jablonkay Mária bocsátotta rendelkezésünkre.MEGHALLGATOM