A 2000-es évek elején a József Attila utcában, a Fészek Waldorf Iskola területén egy érdekes domborfaragású követ találtak, melyen egy címer látható. A tárgy a helytörténeti gyűjteménybe került. Jablonkay Mária, a Helytörténeti Társaság elnöke és Körömi Joachim történész mindent kiderítettek, amit csak tudni lehet a címerről.Tovább…

“Szeretettel üdvözlünk, sokat szenvedett hős fiaink! Ezernyi sebből vérező ország fogad… De mi ezerszeres csapás között nem feledtük, hogy nemzetünk csak akkor éled ujra, ha már Ti itthon lesztek. A mi szerető gondunk virrasztott Értetek a sötét éjszakában. Mert, hogy Ti hazajöjjetek, a Nemzet becsületbeli tartozása volt.”Tovább…

Gräfl János solymári tanító 1914. október 25-én esett hadifogságba. 2021. május 8-án éppen száz éve, hogy hazatérhetett Solymárra a családjához. Zenés összeállításunkban a fogság idején írt levelekből és felesége naplójából nyerhetünk bepillantást ezekre az évekre, a küzdelmes életre, a hosszú hazautazásra és az itthoni fogadtatásra.Tovább…

Albach József, szerzetesi nevén Szaniszló, az 1800-as években többször is gyűjtött növényeket Solymáron. A zene sem állt tőle távol, erre ékes bizonyíték, hogy Liszt neki ajánlotta három művét. A Magyar Nemzeti Múzeum növénytárának tudományos kutatója 1979. október 7-én tartott előadást Solymáron. A tanulmányt Jablonkay Mária olvassa fel.Tovább…

A solymári helytörténeti gyűjtemény több, mint 700 archív fotót őriz, hiszen a régi fényképek nem csak a rajtuk szereplő személyek, családok számára lehetnek fontosak, hanem egy-egy közösség, település történetéről is sok mindent elmesélnek. A solymári fényképekről Elischné Draxler Erzsébettel beszélgetett Tóth Piroska Anna..Tovább…

A Pilisi medence, így Solymár 20. századi történetéhez is szorosan kapcsolódik a bányászat. A helytörténeti gyűjteményben őrzött, bányászattal kapcsolatos tárgyi emlékek Hegedűs András helytörténeti kutató, a környékbeli bányák történetéről, solymári bányászokról és bányászattal kapcsolatos helyi emlékekről szóló összefoglalója nyomán válnak mesélő tárgyakká.Tovább…

Az előadás keretében Gréti néni, elsősorban saját gyűjtése alapján, igen részletesen ismertette a helyi hagyományokat. A műsort a Solymári Asszonykórus színesítette. Elhangzott a Helytörténeti Társaság 71. ülésén, Dr. Jablonkay István szervezésében. A hangfelvételt, melyet Jablonkay Mária bocsátott rendelkezésünkre, restauráltuk.Tovább…

Településünk nevével kapcsolatban a Helytörténeti Gyűjtemény alapító-vezetője, dr. Jablonkay István 1977-ben kérdéssel fordult az MTA Nyelvtudományi Intézetéhez. Dr. Ladó János tudományos főmunkatárs és dr. Grétsy László kandidátus, tudományos osztályvezető válaszlevelét Jablonkay Mária ismerteti.Tovább…