play_arrow

keyboard_arrow_right

Listeners:

Top listeners:

skip_previous skip_next
00:00 00:00
chevron_left
volume_up
Go to album
  • cover play_arrow

    ÉLŐ ADÁS Rádió Solymár

  • cover play_arrow

    PISZÁR DÁNIEL, A BABICSEK BERNÁT IFJÚSÁGI DÍJ 2022-ES DÍJAZOTTJA

  • cover play_arrow

    JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ ÉVADNYITÓ UTCABÁL

  • cover play_arrow

    MAGAS VÉRNYOMÁS 1. RESZ

  • cover play_arrow

    MÁSODIK ADÁS 2023.10.02. admin

  • cover play_arrow

    MÁSODIK ADÁS 2023.10.02. admin

  • cover play_arrow

    MUTTNYÁNSZKY ÁDÁM MÉRNÖK-PROFESSZOR – SERES ISTVÁN MEGEMLÉKEZÉSE admin

  • cover play_arrow

    MUTTNYÁNSZKY ÁDÁM MÉRNÖK-PROFESSZOR – SERES ISTVÁN MEGEMLÉKEZÉSE admin

  • cover play_arrow

    MI A VÉLEMÉNYE? – PÉKSÉGEK A KÖZPONTBAN admin

  • cover play_arrow

    MI A VÉLEMÉNYE? – PÉKSÉGEK A KÖZPONTBAN admin

ÜNNEP

34 Találatok / Oldal 1 / 4
Háttér
play_arrow
2

ÜNNEP

HŐSÖK NAPJA 2023 – ÜNNEPI BESZÉDEK ÉS DÍJÁTADÓK

  A Solymárért kitüntetést 2023-ban Sarlós Bernát kapta, aki 1989-2004-ig volt a PEMÜ elnök-vezérigazgatója, 1972-2023 között a Solymári Viziközmű Társulat elnöke, 2005-től a Templom tér Alapítvány kuratóriumi elnöke.  A teljesség igénye nélkül néhány eredmény, ami elnöksége alatt született: az új szembemiséző oltár, a hangosítás és a világítás, a főcsillár felújítása, a sekrestyében vizesblokk kialakítása, óraszerkezet és hangvezérlés, a Krisztus-szobor restaurálása, a templom padjainak felújítása, növénytelepítések a Templom téren illetve a […]

today2023.05.28. 2

play_arrow

ÜNNEP

A ZENE, AMI NÉLKÜL NINCS HŐSÖK NAPJA – ICH HATT’ EINEN KAMERADEN (DER GUTE KAMERAD)

  A dal szövegét német költő, Ludwig Uhland írta 1809-ben, közvetlen inspirációja a csapatok bevetése volt a tiroli forradalom ellen. A megzenésítés Friedrich Silcher nevéhez fűződik, aki 1825-ben svájci népdal alapján komponálta. A dal egy katona közvetlen megtapasztalásáról szól, amikor a csatában elvesztette bajtársát. Szövege nem kötődik sem politikához, sem nemzethez. A solymári Hősök napi ünnepen az emlékmű koszorúzásakor is ez kíséri a koszorúzók főhajtását, tisztelgését. Zenés összeállításunkban a dal […]

today2023.05.26.

play_arrow

ÜNNEP

AZ 1862. ÉVI TŰZVÉSZ MIATT 1937-IG TILOS VOLT A LOCSOLÓBÁL – TANULMÁNY A SOLYMÁRI HÚSVÉTRÓL

  Kedves solymári rádióhallgatók! Az 1973-ban ide költözött , és a Helytörténeti Társaságba bekapcsolódó Ferenczyné Csécs Mária komoly néprajzi tanulmányt írt Solymárról elbeszélgetések, kutatások alapján. Ebből emeltem ki a bemutatkozó, illetve a húsvéti ünnepi időszak solymári eseményeit, szokásait közvetítő részeket. Áldott ünnepet kíván Önöknek a Helytörténeti Társaság elnöke: Jablonkay Mária A képen: Szabadtéri istentisztelet húsvét vasárnap a Szél-hegyen Készítette: Solymári - A feltöltő saját munkája (Wikipédia)

today2023.04.07.

play_arrow

ÜNNEP

MÁRCIUS 16. – A MAGYAR ZÁSZLÓ ÉS CÍMER NAPJA

  A magyar lobogó nem volt mindig ilyen mint ma, a 10. századtól a színe az Árpád-házi fejedelmi zászlóktól a piros, majd később a  fehér kettős kereszt-szimbólum , a zöld a 13.században jelent meg. Sok változás is történt, míg a ma ismert és használt, piros, fehér, zöld lobogót  1848-ban az értelmiség megalkotta és szentesítette a XXI. törvénycikkben. Jablonkay Mária ismertetője Kép: Virágokból készül a magyar címer Úrnapján Solymáron (Jablonkay Sándor gyűjteményéből)

today2023.03.16.

play_arrow
2

ÜNNEP

1848-49 – GRÄFL JÁNOS ISKOLAIGAZGATÓ ÜNNEPI BESZÉDE 1925 MÁRCIUS 15-ÉN

  " Ha végiglapozunk az emberiség történetén, s ha édes hazánkban az 1848. év előtti állapotokra visszagondolunk, meg fogjuk érteni azt a nagy vágyakozást a szabadság után. " " Már 1740 után, Mária Terézia idejében találunk olyan földesurakat, akik megsajnálták a föld népét. Hát hiszen sokszor volt is miért.  Egyedül neki kellett adót fizetni és csak az ő fiát vitték el katonának, de nem egy-két évre, hanem tizenkét esztendőre. Találunk […]

today2023.03.13. 2

play_arrow

ÜNNEP

1848-49 – SOLYMÁRI KÉZ RESTAURÁLTA A NEMZETI DAL EREDETI KÉZIRATÁT

  A Helytörténeti Társaság egyik alapítója, a köztiszteletben álló Magyar Feri bácsi iratrestaurátorként dolgozó leánya, Magyar Anna 1988-ban kivételes megbízást kapott munkahelyén. Őt kérték fel az eredeti kézirat, Petőfi Sándor Nemzeti dala eredeti példányának restaurálására. Mivel rádiónknak nem szeretett volna nyilatkozni, Jablonkay Mária közbenjárására elküldte a restaurálásról készült dokumentációt, melyből kiderül többek között a restaurálás ideje, a restaurálás előtti állapot és maga az érdekes restaurálási munkafolyamat.

today2023.03.11.

play_arrow
1

ÜNNEP

1848-49 – RINGLER MÁRTON KÖZSÉGI BÍRÓ MEGMENEKÜLÉSE

  " ...a lakosok jól tudták, hogy az akkori időben a katonaság részére átadott lovakat vagy egyáltalán nem kapják vissza, vagy ha visszakapják is, azok a legsiralmasabb állapotban, teljesen tönkretéve kerültek vissza... Ezért a lakosság a lovait az erdőben jó előre elrejtette, mit azonban a lovakat rekviráló honvédek megtudtak és Ringler Márton bírót vonták felelősségre... " Kaiser Károly plébános közbenjárására azonban Ringler bíró megmenekült az akasztástól. Seres István írását Jablonkay […]

today2023.03.09. 1

play_arrow

ÜNNEP

ADVENTI GONDOLATOK 2022

DR. SZENTE KÁLMÁN, POLGÁRMESTER,   GAAL-HASULYÓ BERNADETT, ALPOLGÁRMESTER   VARGA ZSOLT, A MŰVELŐDÉSI HÁZ IGAZGATÓJA   TÓTH PIROSKA ANNA, A HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY VEZETŐJE   BALOGH ISTVÁNNÉ, KÖNYVTÁROS   JABLONKAY MÁRIA, A HELYTÖRTÉNETI TÁRSASÁG ELNÖKE

today2022.12.19.

0%