play_arrow

keyboard_arrow_right

Listeners:

Top listeners:

skip_previous skip_next
00:00 00:00
chevron_left
volume_up
Go to album
  • cover play_arrow

    ÉLŐ ADÁS Rádió Solymár

  • cover play_arrow

    PISZÁR DÁNIEL, A BABICSEK BERNÁT IFJÚSÁGI DÍJ 2022-ES DÍJAZOTTJA

  • cover play_arrow

    JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ ÉVADNYITÓ UTCABÁL

  • cover play_arrow

    MAGAS VÉRNYOMÁS 1. RESZ

  • cover play_arrow

    MUTTNYÁNSZKY ÁDÁM MÉRNÖK-PROFESSZOR – SERES ISTVÁN MEGEMLÉKEZÉSE admin

  • cover play_arrow

    MUTTNYÁNSZKY ÁDÁM MÉRNÖK-PROFESSZOR – SERES ISTVÁN MEGEMLÉKEZÉSE admin

  • cover play_arrow

    MI A VÉLEMÉNYE? – PÉKSÉGEK A KÖZPONTBAN admin

  • cover play_arrow

    MI A VÉLEMÉNYE? – PÉKSÉGEK A KÖZPONTBAN admin

  • cover play_arrow

    SZÓT KÉREK – DR. ZLINSZKY PÉTER 14 SOLYMÁRI ABLAKRÓL ÉS AZ ARADI VÉRTANÚKRÓL admin

  • cover play_arrow

    SZÓT KÉREK – DR. ZLINSZKY PÉTER 14 SOLYMÁRI ABLAKRÓL ÉS AZ ARADI VÉRTANÚKRÓL admin

helytörténeti füzetek

12 Találatok / Oldal 1 / 2
play_arrow

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

VÁCZ JÓZSEF – EGY SOLYMÁRI NÓTÁRIUS

  "Nótáriusunk emlékét az anyakönyveken és az előbbi jelentéseken kívül még egy vaskos, 182 lapos könyv őrzi. A könyvnek csak a címe latin: Protocollum Currentalium Possessionis Solmár 1834. Ebbe másolta bele nótáriusunk jól olvashatóan a megyei hatóságoktól érkezett utasításokat, amelyek közül néhányat idézünk. A könyv teljes szövegét egy-két oldal kivételével ő írta, magyar nyelven. Az 1830. évi 8 tc. előírja, hogy közhivatalnok csak magyarul tudó lehet. Pest vármegye 1831-ben a […]

today2023.08.23.

play_arrow

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

VÁCZ JÓZSEF – SOLYMÁR ÉS AZ ÓBUDAI NAGY HÍD

  "...a megrongált híd veszélyezteti a postaút egyre növekvő forgalmának lebonyolítását, javítgatás már nem elegendő. Korszerű hidat kell építeni, erősebbet, szélesebbet, főként magasabbat. 1834-ben a vármegye közgyűlésén elhatároztatik az új híd építése. Igy születik meg az óbudai nagy híd terve." "...az igazi óbudai nagy híd: kétséget kizáróan a Solymár völgy keleti részén lévő híd reformkori elődjéről lehet szó, az Aranyos patak és a Bécsi út - az egykori postaút kereszteződésénél. […]

today2023.08.09.

play_arrow

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

VÁCZ JÓZSEF – SOLYMÁR ÉS A POSTAÚT

  Mottó: "Jól készítsd, paraszt az utat, Mert hisz a te lovad vontat” Petőfi Néhány részlet a tanulmányból: "1838. januárjában hófúvás tette járhatatlanná a postautat. Teljesen megszakadt az összeköttetés Buda és Bécs között. A hó eltakarítása akkor még kézi erővel történt. A környező helységek jobbágyait nekiállították a hólapátolásnak. Hegedűs útbiztos felosztotta az utat. Solymárnak Üröm helység útrésze kezdetétől Békásmegyer helység útrészének végéig terjedő szakasz jutott. “Hogy két kocsi egymást elkerülhesse!” […]

today2023.08.07.

play_arrow

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

TOLNAI JENŐ – VASÚTTÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁSOK

MÁV 324. sorsz. Schmidt féle túlhevítős mozdonya, MÁV Gépgyár Bp., 1914     Tolnai Jenő Solymáron élt gyermekkorában, vonattal járt iskolába és idős korában is gyakran felkereste a solymári temetőben nyugvó szülei sírját. A helytörténeti kutatómunkához egy vasúttörténeti tanulmánnyal járult hozzá. 1895-ben indult el a közlekedés az Esztergom-Budapest vonalon és Solymáron is épült állomás. Óriási jelentősége volt a közlekedés fejlődésében mind az áru-, mind a személyszállításban. 1987-ben írt tanulmányát Jablonkay […]

today2023.07.05.

play_arrow

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

VÁCZ JÓZSEF – SOLYMÁRI PEDAGÓGUSOK A MÚLT (XIX.) SZÁZADBAN

  Pedagógusnapi minisorozatunk második a részében Vácz József történelem szakos tanár, a Helytörténeti Társaság egykori kutatója 1989-ben írt tanulmányát, amelyet a XIX. század solymári nagy pedagógus egyéniségeiről írt, Jablonkay Mária olvassa fel. "A rátok bízott ifjúságot személyiségetekkel, egész életviteletekkel neveltétek, olyan korban, amikor a család család volt, a törvény törvény. Amikor vallás, erkölcs, haza, tisztesség és becsület valóságos értéknek számítottak. És nem írták elő nektek, hogy a gyermeket nevelés címén […]

today2023.06.01.

play_arrow

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

VÁCZ JÓZSEF – ISKOLATÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

  A közelgő Pedagógusnap alkalmából egy régi tanulmányt közlünk, mely megjelent a Helytörténeti füzetek sorozatban. A füzetet lektorálta és a kiadásért felelős Dr. Jablonkay István, Helytörténeti Gyűjtemény vezetője (1980) 1. fejezet: A solymári ludimagiszter fizetése 1733-ban és egyebek "A solymári ludimagiszter nevét nem sikerült megtalálni még. Valószínű németföldön ringatták bölcsőjét. A bevándorlók egyik hullámával érkezhetett ide. Solymár első iskolamesterének egyike volt, ha nem éppen a legelső. Írástudó ember, aki betűvetésre […]

today2023.05.31.

play_arrow

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

VÁCZ JÓZSEF – A CONVULSIO ÉS EGYEBEK

  Néhány adalék Solymár egészségügyi állapotáról a reformkor elején (Felolvassa: Jablonkay Mária) "Kezdjük a tüdővésszel. A convulsió után ez szedi a legtöbb áldozatot. A tüdővész tudjuk - kifejezetten a nyomor betegsége. Az 1834-es és 1835-ös esztendőket bátran nevezhetjük a nyomor éveinek..." "Itt jegyzem meg, hogy ezekben az esztendőkben él, és valószínűleg Solymáron él két fiatal lány, akik majd a bába nehéz és felelősségteljes, de szép hivatását fogják választani. Az egyik […]

today2022.03.18.

play_arrow

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

HEGEDŰS LÁSZLÓ – SOLYMÁSZOK AZ ÁRPÁDKORBAN

  Hogy milyenek lehettek Solymár solymászai az Árpád-korban, természetesen a tatárjárás előtt, azaz hogy milyenek lehettek életlehetőségeik: régi törvénykönyvek, okiratok és oklevelek nyomán kerestük. - Nemcsak vadászokon résztvevő solymászok, hanem egyben királyi erdőőrök is voltak, munkálhatták és birtokolhatták a lakott falu vagy fél falu határát, avagy néha az erdőben összegyűjthető szénát kapták fizetségül. A királyi udvarnokok közé számították őket királyaink, fizették a szabadok 8 dénáros adóját és fizették, azaz szolgáltatták […]

today2022.02.07.

play_arrow

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

BUNKE ZSUZSANNA – EGY RÉGI HERBÁRIUM SOLYMÁRI LAPJAI

Albach József, szerzetesi nevén Szaniszló, az 1800-as években többször is gyűjtött növényeket Solymáron. A zene sem állt tőle távol, erre ékes bizonyíték, hogy Liszt neki ajánlotta három művét. A Magyar Nemzeti Múzeum növénytárának tudományos kutatója 1979. október 7-én tartott előadást Solymáron. A tanulmányt Jablonkay Mária olvassa fel.

today2021.05.12.

0%