Egy 1883-as kottafüzetben megtalálhatóak a solymári úrnapi énekek is. Mi a különbség az akkori és a mostani előadásmód között? Ki írhatta a kottafüzetet? Ki volt a füzet tulajdonosa, Pillmann Örzse? A Helytörténeti társaság 81. tanácskozásán ezekre is fény derült. A hangfelvételt Jablonkay Mária bocsátotta rendelkezésünkre. Kép forrása: szepsolymar.huTovább…

“Szeretettel üdvözlünk, sokat szenvedett hős fiaink! Ezernyi sebből vérező ország fogad… De mi ezerszeres csapás között nem feledtük, hogy nemzetünk csak akkor éled ujra, ha már Ti itthon lesztek. A mi szerető gondunk virrasztott Értetek a sötét éjszakában. Mert, hogy Ti hazajöjjetek, a Nemzet becsületbeli tartozása volt.”Tovább…

Gräfl János solymári tanító 1914. október 25-én esett hadifogságba. 2021. május 8-án éppen száz éve, hogy hazatérhetett Solymárra a családjához. Zenés összeállításunkban a fogság idején írt levelekből és felesége naplójából nyerhetünk bepillantást ezekre az évekre, a küzdelmes életre, a hosszú hazautazásra és az itthoni fogadtatásra.Tovább…

Az előadás keretében Gréti néni, elsősorban saját gyűjtése alapján, igen részletesen ismertette a helyi hagyományokat. A műsort a Solymári Asszonykórus színesítette. Elhangzott a Helytörténeti Társaság 71. ülésén, Dr. Jablonkay István szervezésében. A hangfelvételt, melyet Jablonkay Mária bocsátott rendelkezésünkre, restauráltuk.Tovább…

A beszélgetés, melynek egy részletét adjuk közre, 1989-ben a Helytörténeti Társaság előadása után hangzott el. Várjuk azoknak a jelentkezését a radiosolymar@radiosolymar.hu email címen, akik emlékeznek erre az alkalomra! A felvételt, melyet Jablonkay Mária bocsátott rendelkezésünkre, restauráltuk.Tovább…

Sorozatunkban ezúttal egy szellemi kincset hallhatnak Jablonkay Mária előadásában. Gräfl János solymári igazgató-tanító ünnepi beszédét, aki az I. világháborúban 7 évet töltött hadifogságban Szibériában. A szövegben Trianon friss fájdalmát, a hazatérő katonák hazaszeretetét és a rádió összetartó erejét is említi.Tovább…

II. Ulászló volt az első uralkodó, aki oklevélben fejezte ki, hogy ragaszkodik Solymárhoz és annak területéhez. “… mivel Salmar Pilis megyében, a mi Buda városunk szomszédságában oly kellemes és igen alkalmas helyen fekszik … mindig ki tudtunk oda vonulni felüdülés és vigasz céljából…”Tovább…

IV. Béla király jóváhagyja a Kalán nembeli Pousa ispán fia Nána és felesége, a néhai Moys nádor leánya azon intézkedését, hogy magtalanságuk esetére birtokaikat a szigeti Szűz Mária-egyházra és kolostorra hagyták. Több birtokkal együtt szerepel Solomar nevű puszta is, Buda mellett egy szolgával, egyekényi földdel és szőlőkkeI. Az oklevelet JablonkayTovább…

1970 nyarán a Nemzeti Múzeum leletmentést folytatott Solymáron. A feltárás eredménye egy II. századi temető. Kocztur Éva: “Applikált díszű mázas pohár a solymári római kori temetőből” című tanulmányát Jablonkay Mária ismerteti.Tovább…