ÜZENET A JÖVŐNEK – A TEMPLOM KERESZTJE ALATTI GÖMBBEN

Régmúlt időkben is szokás volt üzenetet hagyni a jövőnek. Sokféle módon tették ezt a különböző kultúrákban akkor élők kőbe vésve, agyagba pecsételve, fába róva, petroglifák, geoglifák formáiban.
Keresztény kultúránkban nem egy helyen a templomok tornya keresztje alatti gömbbe zártan őrződtek meg.
Nálunk Solymáron három üzenetről tudok.
A legutóbbi néhány éve a Napsugár Óvoda fémhengerbe zárt üzenete, amelyet emléktábla állításával együtt ünnepség keretében a Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény néprajzi szobájában helyeztünk el.
Hogy pontosan mit rejt az üzenet, azt majd az egykori óvodások nyugdíjas korukban fogják megtudni.
R.K. templomunk felújításakor két esetben történt ládikó elhelyezése. Először, amikor 1985-ben felújították a tetőt.
A későbbi pedig akkor került a templom aranyozott keresztje alatti gömb belsejébe, amikor a három egykori osztálytárs találkozott a felállványozott, befejezés előtt álló toronysisaknál 2003-ban. Dauner Tamás volt a templom felújítás kivitelezője, Kelemen Györgynek volt köszönhető a templomtorony sisakjának új fából készült szerkezeti kialakítása, és amikor az aranyozott keresztet állították be a végső helyére vitte fel a jövőnek szól üzenetet hordozó 2. ládikót a harmadik egykori osztálytárs, a Helytörténeti Társaság elkötelezett tagja és a kereszt beállításának megörökítő fotósa Jablonkay Sándor.
Az első ládikóba zárt üzenetet 1985-ből közreadja: Jablonkay Mária, a Helytörténeti Társaság elnöke